Kérdések eleme
Olyan kérdések, amelyek hasonló témakört érintenek, és amelyekhez azonos válaszlehetőségek vannak, ezért összevonhatóak. A válaszadó úgy érzékelheti, hogy a kérdésék száma lecsökkent, ezért a kérdőív kitöltése egyszerűbb és gyorsabb lesz a számára. Ne feledje, hogy minél több kérdést tesz egy elembe, annál kevésbé lesz átlátható az elem.
Kutatás célja
Annak a meghatározása, hogy mit kell felkutatnunk ahhoz, hogy a megszerzett adatok a hasznosak legyenek a probléma megoldásánál. A célok meghatározásakor fontos,hogy a számuk ésszerű legyen. Túl sok kérdésnél a kutatás drágább lesz és tovább fog tartani, túl kevés kérdésnél viszont figyelmen kívül hagyhat fontos adatszerzési lehetőségeket.
Kérdőív
Eszköz, amely kérdések segítségével gyűjt adatokat. A kérdőív űrlap formájában létezik, ami az adott témához kapcsolódó kérdéseket tartalmaz. A kérdések a válaszadónak vagy közvetlen módon (CAWI)vannak feltéve, vagy közvetve, szóbeli formában (CAPI, CATI).
Kérdezés
A marketingkutatás legelterjedtebb módszere, ami az adatok gyűjtésére szolgál, kérdések segítségével. A helyzettől, a kutatás természetétől és a célcsoport tulajdonságaitól függően a kérdezés lehet személyes (CAPI), telefonon keresztüli (CATI), elektronikus(CAWI) vagy postán keresztüli.
Kísérlet
Kutatási módszer, amely egy speciálisan erre a célra előre megteremtett helyzetből gyűjt információt. A megfigyelő feljegyzi a viselkedésbeli és kapcsolatbeli változásokat, melyek a szituáció kezdetétől a végéig mentek végbe. A kísérlet lehet mesterségesen létrehozott környezetben (ún. laboratóriumi kísérletek), vagy természetes környezetben (ún. terepkísérletek) elvégezve.
Korrelációs együttható
Együttható, amit a lineáris összefüggés irányának meghatározására használunk számbeli változóknál. Az értéke -1-től 1-ig terjedhet:
- A negatív érték a "minél több, annál kevesebb" típusú összefüggést jelöli, ahol az egyik változó értéke növekszik és a másik változó értéke csökken.
- A pozitív érték a "minél több, annál több" típusú összefüggést jelöli, ahol az mindkét változó értéke növekszik.
- Minél közelebb van a korrelációs együttható érték a -1-hez vagy az 1-hez, annál erősebb a lineáris összefüggés az adott változók között. A 0 érték viszont azt jelzi, hogy a két változó között nincs lineáris összefüggés.
Kategorizálás (osztályzás)
A kategóriák meghatározásának folyamata, amelyeket az egyes változók felvehetnek, és amelyekkel a felmérés foglalkozni fog. A kategóriáknak ki kell egymást zárniuk úgy, hogy minden válaszadó válaszát csak egy kategóriába sorolja. A kategóriák lehetnek egyesével, minden változó szerint elkészítve, vagy egy intervallum szerint, több változóval (pl. kor, magasság). A kategorizálás részletessége szerint kategorizálhat első, második vagy akár magasabb szinten is.
Kontingencia együttható
Együttható, amelynek segítségével lemérheti a két minőségi változó közötti összefüggés intenzitását. Használhat Cramer féle vagy Pearson féle együtthatót.
Kontingencia táblázat
Az ún. kombinációs osztályozás eredménye, tehát a két változó alapján való osztályozás. A táblázat illusztrálja a két változó közti kapcsolatot, ahol a sorokban az egyik változó variáció, az oszlopokban pedig a másik változó variációi vannak feltüntetve. A táblázat celláiban az előfordulások száma van feltüntetve, ahol a konkrét változók variációi előfordulnak az oszlopokban és a sorokban.
Korreláció
A számbeli váltózók közti összefüggést kifejezőfogalom. A két változó közti összefüggés alapján az összefüggés intenzitásának kiszámolásához használhatjuk a korrelációs együtthatót (lineáris összefüggés) vagy a korrelációs mutatót (nem lineáris összefüggés).
Korrelációs elemzés
Egy folyamat, amely meghatározza a két számbeli változó közti összefüggés intenzitását. A lineáris összefüggésnél a korrelációs együtthatóval számolhatjuk ki az összefüggés intenzitását, míg a nem lineáris összefüggésnél a korrelációs mutatót használjuk.
Kódolás
Folyamat, amely során minden kérdéshez és a hozzá definiált kategóriához egy kód kerül hozzárendelésre(leggyakrabban szám). Ez megkönnyíti az adatok feldolgozását számítógépes technológiák igénybevételével. A zárt kérdésekhez előre hozzárendelheti a kódokat, a nyitott kérdéseknél pedig először fontos áttanulmányozni a válaszokat, majd a tartalomtól függően kell egymást nem átfedőkategóriákat készíteni, melyekhez később hozzárendelheti a kódokat.
Kvalitatív kutatás
Elsődleges kutatási módszer, ami a "Miért?" kérdésre próbál választ keresni, tehát a válaszadók belső folyamataira, indítékaira és tudatos vagy tudatalatti viselkedésére kíváncsi. A kvalitatív kutatás mély betekintést enged a vizsgált problémába, és az adatok kiértékeléséhez általában pszichológus jelenléte szükséges. Az eredmény általánosítása az egész halmazra általában lehetetlen vagy nagyon nehéz. A kvalitatív kutatás alapmódszerei közé tartozik a mély, személyes párbeszéd, vagy a csoportos párbeszéd.
Kvantilisek
Jelentős értékek, amelyek a halmaz növekedősorrendbe rendezett elemeit azonos méretű részekre oszt. Aszerint, hogy hány kvantilisre osztja az adott halmazt, beszélhetünk:
- Mediánról, vagy 50% kvantilis: ami a halmazt két, azonos méretű részre osztja fel.
- Kvartilisekről, vagy 25% kvantilisekről: Három érték (alsó kvartilis, medián, felső kvartilis), ami a halmazt négy egyenlő részre osztja.
- Oktilokról, tehát 7 kvantilisról: hét érték, ami a halmazt nyolc egyenlő részre osztja.
- Decilekről, tehát 9 kvantilisról: kilenc érték, ami a halmazt tíz egyenlő részre osztja.
- Percentilekről, tehát 99 kvantilisról: kilencvenkilenc érték, ami a halmazt száz egyenlő részre osztja.
Kvantitatív kutatás
Elsődleges kutatási módszer, ami a "Mennyi?" kérdésre próbál választ keresni, és a statisztikai feldolgozáshoz elegendő és reprezentatív mintát szerezni. Ezért a válaszadókat általánosított kérdőívek segítségével szólítjuk meg, tehát minden válaszadó ugyanazokat a kérdéseket kapja. A kvantitatív kutatás alapmódszerei közé tartozik a kérdezéses kutatás, a megfigyelés és a kísérletezés.
Kérdés
Megfogalmazás, ami magyarázatot igényel (további információk), és kategorizálható mint:
- Lehetséges válaszok:
- Nyitott kérdések - a válaszadóknak nincs felkínálva semmilyen válasz, így szabadon fejezheti ki magát
- Zárt kérdések - a kérdőívben előre megadott válaszlehetőségek közül választanak a kérdezettek.
- Félig zárt kérdések - a nyitott és a zárt kérdés közötti kompromisszum. Az előre megadott válaszokon kívül a válaszoló más választ is adhat amit maga írhat be.
- Célja:
- Sedítő kérdések - a válaszadók megközelítésére használják. Elmagyarázzák a helyzetett és a szabályokat, amelyek alapján a válaszok be lesznek gyűjtve.
- tartalmi vagy eredményi kérdések - a vizsgált probléma természetére vonatkoznak, amelyek a válaszadó nézeteit, hozzáállásait és indítékait derítik ki, amelyekből a felmérés eredménye lesz kikövetkeztetve. Ezek az információk segítenek a kérdező problémájának megoldásában.
Kutatási menetrend
Dokumentum, ami tartalmazza a tervezett felmérés összes adatát, mint például a vizsgált problémát, a felmérés célját, információk szükségletét és a felépítésüket, célcsoportot, a válaszadók kiválasztásának módját, a megszólításukat, adatgyűjtés technikáját és módszerét, valamint az időszakot, ami alatt a felmérés végbemegy, kiértékelődik és prezentálódik a kérdezőnek.
Középérték
A megfigyelt esemény általános értékének jellemzése, aminek a segítségével összehasonlíthatjuk az adott eseményt kettő vagy több halmaznál. Az adott tulajdonságok közé tartozik a módusz, médián vagy az átlag.
Kutatás problémája
Terület, amire a kutatás irányul, ami elősegíti a kérdező problémájának megoldását. A kutatás problémája nem azonos a kérdező problémájával, de abból indul ki.
